Helytörténet
A tolnai plébánia lelkipásztorai
- Turnicsán Ferenc Antal 1724-1728
- Kapuváry Márton 1728-1740
- Picznaker József 1740-1747
- Mihics László 1747-1760
- Egerváry László Pál 1760-1761
- Nunkovics János 1761-1786
Haitekker Ferenc 1786-1788 adminisztrátorként - Dőry Gáspár 1788-1790
- Grabarics József Lázár 1791-1793
- Pucks (Puksch)József 1793-1810
Szabó József plébánosi kinevezést kapott, de a plébániát nem foglalta el - Gáspár János 1810-1848
- Pécsy József 1848-1898
- Fekete Ágoston 1898-1923
Rak József 1924-1928 adminisztrátorként - Makray Lajos 1928-1944
- Bok József 1944
- Várkonyi János 1944-1975
- Báthory László 1975-1989
- Lendvai István 1989-2007
- Keresztes Andor 2007-2011
- Ravasz Csaba 2011-
A tolnai plébánia segédlelkészei
Az 1728-tól 1984-ig terjedő időszak 153 nevet tartalmazó felsorolását a részletek között találja.
Minden rokongyerek így szólította. Pedig valójában egyetlen unokája volt, a féltestvérem, Sita. Vagyis Laci, aki kiskorában így nevezte magát, „Lasita”. És szép, sudár fiatalember korában így maradt ő „Sita”.
Ómama nevelte, miután anyja fiatalon meghalt. Apám újra nősült.
Rézi néni intézmény volt egész családunkban. Ő volt a nagymosások, vasalások fáradhatatlan őrangyala. Ráncos ujjú, lúgtól kimart kezeit most is látom. És hallom sváb-magyar keverék nyelven elmondott történeteit.
Béla Pálné Wirth Éva visszaemlékezései
Jubilált már a tűzoltóság, de apámról említés se történt. Wittinger Ödön bácsiról sem. Ő volt a 20-30-as években a parancsnok, apám a helyettese. A tűzoltó laktanya udvarában érdekes események zajlottak egykor.
Cselebi, az utazó írta: „végig a Duna mentén nem lehet még egy olyan szép várost találni, mint Tolna.”
Ez a Tolna a török idők végén megsemmisült, elnéptelenedett. Oka nem csak a török és egyéb harcok, hanem a felekezeti viszályok.
Szakály Ferenc írja: a reformáció idején a török megosztotta a tolnai templomot.
A könyvtárban található helyismereti jellegű dolgozatok, írások
NEM KÖLCSÖNÖZHETŐ, csak helyben olvasható
